Hírek > Mire elég az 1,6mm-es profilmélység

Mire elég az 1,6mm-es profilmélység?

A biztonság a gumiabroncsoknál kezdődik, de mennyire biztonságos és megbízható a törvényi minimumban meghatározott 1,6 milliméteres profilmélységű autógumi?

Sokan vannak, akik megingathatatlanok abban az elképzelésükben, hogy személyautón nyugodtan használható egy autógumi a törvényi minimumban meghatározott mértékig koptatva.

Elvégre egy 4mm profilmélységű, közepes állapotú használt abroncs sem jobb statisztikailag az 1,6 milliméteresnél, igaz? Nos, a német Auto Bild magazin utána járt az igazságnak, tesztelte az előírt törvényi minimumot.

A gumiabroncsok teszteredményei tisztán és egyértelműen beszélnek magukért

Azt vizsgálta esettanulmányában az Auto Bild szaklap, hogy esős időben mennyire nő meg a vízen való felúszás (aquaplaning) veszélye egy kopott gumi használata esetén, vagyis hogyan viselkednek a különböző profilmélységű autógumik az egyébként igen gyakori útviszony mellett, fékezés közben, vizes környezetben.

Egy hagyományos, utcai abroncs a különböző útviszonyokon általában különbözőképpen teljesít

Van, amiben kicsit jobban (például száraz útviszonyok között) és szintúgy van, amiben rosszabbul (például vizes, latyakos útviszonyok esetén), mindenesetre korán sem egyenletesen teljesítenek a hagyományos személygépkocsi abroncsok.

A fékút, a kanyarsebesség és minden egyéb dinamikai tulajdonság így leginkább azon múlik, hogy milyen az adott gumi teljesítőképessége aktuális állapotában. Amennyiben például kopott az abroncs, az akár jelentős mértékben módosult értékeket produkálhat például tapadási képesség és fékút tekintetében.

Persze abroncs és abroncs között hatalmas lehet a különbség a tekintetben, hogy az mennyire kopik, hiszen a kopás mértéke nem csak a gumi összetételétől és a megtett (futott) kilométertől függ. Az autó összsúlya, a sofőr sportos vagy hektikus vezetési stílusa és a futómű esetleges rossz beállítása, sérülése is idő előtt leamortizálhatja az abroncs profilját.

Az utakat borító, részben vagy egészben összefüggő vízréteg veszélyes közúti helyzeteket idézhet elő

Ilyenkor ugyanis az autó gumiabroncs valamint az útfelület között egy-egy pillanatra megszűnhet a tapadás, ami nem csak nehezebb irányíthatóságot, de megnövekedett fékutat is eredményezhet és minél szélesebb a gumi, annál könnyebben úszik fel a vízre (igaz, annál közvetlenebb a kormányreakció is).

A gumikon, illetőleg azok általános állapotán pedig súlyozottan rengeteg múlik. Az aquaplaning kialakulására az alábbi tényezők vannak hatással:

• az útfelületen összegyűlt vízréteg vastagsága,
• a gumiabroncs profilmélysége,
• az abroncsprofil mintázatának vízkiszorító képessége,
• az abroncs aktuális nyomása,
• valamint az autó össztömege és
• az aktuális sebessége.

A fentebbiek közül a legkevesebb ráhatásunk a vízréteg vastagságára van

Azonban sokat javíthatunk a kiinduló helyzeten egy körültekintően megválasztott abroncsmintázattal, az évszaknak, időjárásnak megfelelő keréknyomás fenntartásával, továbbá a gumi profilmélységének rendszeres ellenőrzésével.

Ugyanis amellett, hogy a nem megfelelő nyomású abroncs rendellenesen kopik, a túl alacsony keréknyomás (épp úgy, mint a törvényi minimumként meghatározott 1,6 milliméteres profilmélység vagy épp a vizes útviszonyokra nem optimalizált mintázat) jelentős mértékben megnövelheti az aquaplaning kockázatát.

A kopott gumiabroncs valóban sokkal rosszabbul teljesít a vizes utakon?

Ennek kiderítésére a Continental, a Goodyear, és a Michelin közismert, prémium abroncsgyártók gumiszettjeinek viselkedését vizsgálták meg az Auto Bild szakemberei. A tesztek során kifejezetten az aquaplaning helyzetek közben mutatott sebességre valamint a fékutak változására összpontosítottak.

A vizsgálat folyamán nedves, vizes útviszonyok mellett, átlagos, 120 km/h sebességgel haladva hirtelen fékezést szimuláltak. A fékutak jelentős eltérésekről tettek tanúbizonyságot a különböző kopottsági állapotú abroncsok esetében.

A különböző, új állapotú, 5mm, 3mm valamint 1,6mm profilmélységig koptatott abroncsok teljesítőképességének összehasonlítása során tehát igen elgondolkodtató eredményekkel szembesülhetünk.

Érdemes kiemelten vizsgálni a két végletet, hogy jobban érzékelhető legyen a cseppet sem elhanyagolható teljesítménybeli eltérés


Pontosan 120 km/h sebességről fékezve az új Goodyear abroncsok számára 57,3 méterre-, a Continental gumiknak 59,1, míg a Michelinnek is mindössze 60,8 méterre volt csak szüksége a teljes megálláshoz.

Ugyanez a fékút 1,6 milliméteres profilmélységű gumik használata mellett a Goodyear abroncsoknál 150,2 méterre, a Continentalnál 154,9, a Michelin gumiknál pedig 158,8 méterre növekedett, ami közel 100 méteres fékútnövekedést jelent.

A tesztek még egy megdöbbentő ténnyel szolgáltak

Azon a ponton, ahol az új gumikkal felszerelt tesztautók képesek voltak megállni, a 3 milliméteres profilmélységig koptatott abroncsokkal felszerelt gépjárművek teljes fékezés mellett is még 106 km/h sebességgel robogtak keresztül.

Amint a tesztek is bizonyítják, a gumikon rengeteg minden múlik, többek között a biztonságunk is, hiszen hatalmas különbségek lehetnek az új és az egyazon gyártmányú, de kopott gumiabroncs között. Tulajdonképpen már egy közepesen használt gumiállapotnak számító, 3 milliméteres abroncskopás-mélység is jelentős változásokat okozhat a gumi nedves, vizes úton való teljesítőképességében.

Nem is beszélve a meghatározott 1,6 milliméteres törvényi minimum értékről, amely talán az átlagos, száraz utakon való futáshoz elégséges kormányozhatósági mutatókkal rendelkezik, de mint látható, igen alacsony profilmélysége miatt nedves útviszonyok között már sem nem megbízható, sem nem biztonságos.


©,2011 gumidirekt.hu
Minden jog fenntartva!